LOVASTÚRÁK
A lóval töltött szabadidőnek kétségtelenül a túralovaglás a csúcsa. Amióta túrázunk nagyon sok élménynek, kalandnak voltunk tanúi és részesei. Megpróbálom összefoglalni, hogy ennyi év után mit tartunk a legérdekesebbnek: Elindulni, úton lenni és eljutni máshová
Ez egy nagyon ősi élmény, ott lapul az ösztöneinkben, izgalommal tölt el és ha átéljük, más emberként lépünk tovább: kevesebbek lennénk, ha nem történt volna meg. A ló ehhez az úthoz egy nagyon különös érzést ad: mintha egy más időből szemlélnénk a világot, másképpen haladunk és más utakon járunk.
Mint régen – a nomádok „folyótól folyóig, hegyeken át”
Utunk legnagyobb része tájvédelmi körzetek érintetlen és gazdag növény-és állatvilágán vezet keresztül. Túrától függően vannak különbségek a napi távok között.
Az étkezésekről: Az út közben általában piknik ebédet tartunk, amiben a szerviz autó van segítségünkre.
A reggelit a szálláshelyeken biztosítjuk, a vacsora jellemzően magyarosabb ételekből vendéglőben, vagy szintén a szálláshelyen kerül elfogyasztásra.
LOVAK, NYERGEK: Lovastúráinkon a „honfoglalás lovát”, a legendás Akhal Tekét lovagolva fedezheti fel az utunk során érintett tájakat. Ez az a fajta, amelyikkel történelmünk összefonódik (tenyésztéstörténete kb. 2500 évet ölel fel), és híres különleges kényelméről. Nem csak a lovak, de a nyergek is különlegesek: Saját készítésű magyar stílusú nyergek, korszerűsítve a mai lovaglástechnikai igényekhez és lovakhoz.
Különlegesen biztonságos és kényelmes, nagyon beváltak az elmúlt évek túrái során…
BEJELENTKEZÉS
Bejelentkezés és további információ: cseppentoopuszta@gmail.com
Kötelezően hozandó felszerelés:
lovaglásra alkalmas bőrcipő, ha van rá lehetőség lábszárvédő, esőkabát, nap elleni védelem és ha van, kobak
A részvétel előfeltétele: Mindhárom jármódban való stabilitás, kiemelten a könnyített vágta és könnyített ügetés!
Biztonsági és alkalmassági feltételek: A lovasoktató jogosult a programon való részvételt megtagadni vagy megszakítani, amennyiben az oktatni kívánt személy a biztonságos lovaglás alapfeltételeinek nem felel meg, különös tekintettel az egyéni képességekre, testi alkalmasságra vagy a szabályzat be nem tartására.
A lovaglás veszélyes sport! A lovak természetükből eredően menekülő zsákmányállatok, hirtelen hangra, mozdulatra megriadhatnak, megugorhatnak, elszaladhatnak, ekkor a hátukról leeső lovasok sérüléseket szenvedhetnek! Hasonló lehet a lovak reakciója méh, darázs, vagy bögölycsípés esetén is, illetve erdei vad hangja és mozgása is megijesztheti őket! Ezeket a külső hatásokat sajnos nem tudjuk kiküszöbölni, ezért mindenki saját felelősségre lovagol!
készítette: Erlauer Balázs
Zene: Kerekes Band
Álmos túra (5 nap, de 2 fél napos lovaglás)
Időpontok:
2026. május 3-9.
2026. július 19-25.
Egy hét a honfoglalás szellemében – ez az Álmos vezér túra, ahol a magyar történelem és a természet találkozik. Lovainkkal úgy vonulunk erdőn, mezőn át, mint egykoron a honfoglaló magyarok, megidézve Álmos vezér és népe útját a magyarok hazájába.
Utunk központja Ópusztaszer, a Honfoglalás ősi emlékhelye. Itt található az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, ahol nem csupán a hagyomány szerint megtartott vérszerződés és a föld felosztásának emléke elevenedik meg, hanem a magyar múlt szimbolikus alakjai is. Megtekintjük Árpád vezér monumentális szobrát, és megismerjük a hozzá kötődő legendákat. Az Emlékpark bemutatói és kiállításai segítenek abban, hogy a honfoglalás ne csak egy történelmi korszak legyen, hanem személyes élményként váljon átélhetővé.
Utunk során ellátogatunk Szegedre is, amely különleges módon kapcsolódik a magyar történelem nagy újrakezdéseihez. A Szegedi Dóm – a város újjászületésének jelképe az 1879-es nagy árvíz után – szimbolikusan összeköti a honfoglalás korát a modern Magyarország újjáépítésével. Ahogyan Árpád és a hét vezér új hazát teremtett a magyaroknak, úgy a Dóm is egy új korszak kezdetét hirdette Szeged számára: a hit, a kitartás és a közösségi összefogás erejét – így válik Szeged és Ópusztaszer története lélekben összefonódott, egymást kiegészítő élménnyé.
Az esték különleges hangulatban telnek, hiszen eredeti, kazah és mongol eredetű jurtákban pihenünk meg, igazi lószőrből készült nemezfalak között. A tűz fénye, a nomád életmód egyszerűsége és a természet közelsége nemcsak testi pihenést, hanem lelki feltöltődést is ad.
Egy utazás vissza az időben – Álmos vezér nyomán, a magyar lélek bölcsőjéhez.
Napi program:
Vasárnap: Érkezés
Érkezés 17 óráig az Ópusztaszeri Akhal Méneshez (transzfer)
Ezt követően ismerkedés, 17.30-tól üdvözlő vacsora, majd a hét programjainak ismertetése 18 és 19 óra között. Majd szálláshely elfoglalása, elhelyezkedés a jurtaszálláson. A vendégek eredeti kazak és mongol jurtákban szállhatnak meg, A jurta nem sátor. Az ember által készített lakóhelyeknek, hajlékoknak egyik ősi formája. Kelet-Mongóliától a Dél – Orosz sztyeppéig, időlegesen még a Kárpát-medencéig is, az ősi szállástípusok közül a legnagyobb területen terjedt el.
Hétfő: Próbalovaglás és az Akhal Teke ménes látogatása, kiscsikók megismerése
7.00-8.30: Reggeli a jurtaszálláson
8.30: Gyülekező a lovardánál. Lovasfelszerelések felvétele ismerkedés a lovakkal. Lóra szállás.
9.00: Próbalovaglás a lovardában, lovak kipróbálása és a megfelelő párok beállítása, szintfelmérés. A délelőtt folyamán rövid tereplovaglás: Az erdők mellett tágas rétekkel is találkozunk, melyek kitűnőek hosszú vágtákra.
12.00-13:00 Ebéd a Jurtaszálláson.
Délután, 14 órától méneslátogatás a Sztyeppevonattal: A csapat ekhós szekéren, amit egy traktor vontat (hasonlatosan egy vonatszerelvényhez) kalandos kört téve a pusztában megtekintheti az Ópusztaszeri Akhal Teke fajtájú ménest és a gazdaságot. Meglátogatjuk a fedezőméneket, munkalovakat és még a kiscsikókat is. Az Akhal Teke lófajta, amit láthatunk, őseink társa volt a Kárpát-medencébe való érkezésünk alatt, így ha úgy tetszik, megtekinthetjük a honfoglalás lovait.
Vacsora: 18-19 óra között. Szállás: az Ópusztaszeri Akhal Ménes Jurtaszállásán.
Kedd: A hét vezér nyila + Emlékpark felfedezése
„Anonymus leírása szerint a honfoglaló magyarok a Körtvélytóhoz (Curtueltou) értek, és a Gyümölcsény nevű erdőnél 34 napot eltöltve Árpád és nemesei gyűlést tartottak, ahol megállapították az ország törvényeit: „szerét ejtették” az ország dolgainak. A gyűlés emlékére pedig a helyet Szer-nek nevezték el.” Ide kapcsolódik a vérszerződés a magyar hagyomány szerint a magyarság első alapszerződése.
7.00-8.30: Reggeli. Majd transzfer autóval a közeli vendégházból a lovakhoz.
8.30: Gyülekező a lovardánál. Lovasfelszerelések felvétele ismerkedés a lovakkal. Lóra szállás.
9.00: Bemelegítés a lovardában, majd indulás. Egy nap, amikor csapatunk elbújik az erős napfény elől és az erdei utakon folytatja útját egészen addig, amíg el nem érjük Ópusztaszer egyik látványosságát a Hét Vezér Nyilát megformáló monumentális emlékművet. A hét vezér nyila legenda
a magyar történetírás egyik fontos mondája, amely szerint a hét vezér – Árpád, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba és Töhötöm – vérüket egy edénybe csorgatva szövetséget kötött (a vérszerződés) a honfoglalás előtt, hogy a jövőben együtt harcoljanak.
12.00-13:00 Ebéd a Jurtaszálláson.
14.00-16.00: Délután csoportunk a Nemzeti Történeti Parkba látogat, és megtekinti a Feszty Árpád által festett, a magyarok érkezését ábrázoló monumentális panorámaképet. Az Emlékpark számos látnivalót kínál az ideérkezőknek, a Feszty körkép mellett a skanzen területén is érdemes egy sétát tennünk.
Vacsora: 18-19 óra között. Szállás: az Ópusztaszeri Akhal Ménes Jurtaszállásán.
Szerda: Lovaglás a szürke gulyához + Mesebeli Süli Erdőn átlovaglás
7.00-8.30: Reggeli. Majd transzfer autóval a közeli vendégházból a lovakhoz.
8.30: Gyülekező a lovardánál. Lovasfelszerelések felvétele ismerkedés a lovakkal. Lóra szállás.
9.00: Indulás. A gulyalegelő egy nagyjából 1200 ha-as tájvédelmi pusztán helyezkedik el, jó rálátással ennek különleges és védett állatvilágára, a szabadon legelő bivalyokra, színes madárpopulációra és az érintetlen puszta horizontjára. Az út során testközelből ismerkedünk meg a magyar szürke gulyával, kis bocikkal és a bikával. A táj hiteles arca a nagy sztyeppéknek.
12.00-13.00 Ebéd, majd rövid pihenő.
14.00-16.00: Délután Süli erdőn való átlovaglás: Az erdőben 100-150 éves tölgyek szegélyezik utunkat. Még a Tisza folyó szabályozása előtti fák is vannak itt, ami körülbelül 120 évvel ezelőtt volt. 10 éve még iskolás programok, gyalogtúráknak és futóversenyeknek adott helyszínt. Manapság madár és vadvilágában gazdag. Ölyvek, hollók és őzek, nyulak élőhelye. Időlegesen még a réti sasok is költenek benne.
Vacsora: 18-19 óra között. Szállás: az Ópusztaszeri Akhal Ménes Jurtaszállásán.
Csütörtök: Erdei túra + Szegedi Dóm meglátogatása
7.00-8.30: Reggeli. Majd transzfer autóval a közeli vendégházból a lovakhoz.
8.30: Gyülekező a lovardánál. Lovasfelszerelések felvétele ismerkedés a lovakkal. Lóra szállás.
9.00-12.00: Indulás árnyékos, hűs, ligetes erdei túra. Madár és vadvilágában gazdag utakon élvezhetjük a természet nyugalmát.
12.00-13.00 Ebéd, majd rövid pihenő.
14.00-16.00: A Délután folyamán ellátogatunk a „napfény városába” Szegedre. Széles sugárútjai, szecessziós palotái és tágas terei különleges hangulatot árasztanak. A városnézésünk központi állomása a Szegedi Dóm, Magyarország egyik leglenyűgözőbb temploma. A hatalmas, kéttornyú Fogadalmi templom impozáns látványa uralja a Dóm teret. A Dóm belsejében a mozaikok és freskók gazdagsága, nyűgözi le az érkezőket melyhez a román kori Dömötör-torny is érdekes látványt nyújt.
Vacsora: 18-19 óra között. Szállás: az Ópusztaszeri Akhal Ménes Jurtaszállásán.
Péntek: Lovaglás a pusztai Kunhalmokhoz
7.00-8.30: Reggeli. Majd transzfer autóval a közeli vendégházból a lovakhoz.
8.30: Gyülekező a lovardánál. Lovasfelszerelések felvétele ismerkedés a lovakkal. Lóra szállás.
9.00-12.00: Indulás a Kunhalmokhoz. Ezek a kurgánok (dombok) húzódnak a Kárpát-medencétől Mongóliáig. Ezek alá a halmok alá temetkeztek a sztyeppe népei több, mint 2000 éven át. Párhuzam vonható a piramisokkal, és ha nem is oly monumentálisak, Eurázsia hatalmas térségein volt hosszú időn át elterjedt. Mai világunkban egyre kevesebb helyen látni ezt a tájat: a sztyeppe világának tájelemeit. Az Alföldön megvizsgált több, mint 1600 csak töredéke az összes halomnak.
12.00-13.30: A piknikebéd a kunhalomnál zajlik.
14.00-16.00: A kunhalmok felkutatása során, lovaglás az alföldi pusztán. Az erdők mellett tágas rétekkel is találkozunk melyek, kitűnőek hosszú vágtákra. Utunk során megelevenedik az Alföld pásztor-kultúrája.
Hazalovaglás után a vacsora: 18-19 óra között. Szállás: az Ópusztaszeri Akhal Ménes Jurtaszállásán.
Szombat: Reggeli 7.00-8.30: Ezt követően búcsúzás és távozás. (transzfer)
IDŐPONTOK
2026. április 19-25.
2026. június 21-27.
Összefoglaló: Akhal Teke lovakon – egyedi nyergekben – a Tisza és a puszták vidékén.
Az ópusztaszeri Feszty-körkép és a Nemzeti Történeti Emlékpark megtekintésével, szürkegulya-és Akhal Teke méneslátogatással.
Szállás eredeti kazak és mongol JURTÁKBAN.
Megegyezés szerint néhány napra is van lehetőség csatlakozni!
A lóval töltött szabadidőnek kétségtelenül a túralovaglás a csúcsa. Amióta túrázunk nagyon sok élménynek, kalandnak voltunk tanúi és részesei. Megpróbálom összefoglalni, hogy ennyi év után mit tartunk a legérdekesebbnek:
Elindulni, úton lenni és eljutni máshová
Ez egy nagyon ősi élmény, ott lapul az ösztöneinkben, izgalommal tölt el, és ha átéljük, más emberként lépünk tovább: kevesebbek lennénk, ha nem történt volna meg.
A ló ehhez az úthoz egy nagyon különös érzést ad: mintha egy más időből szemlélnénk a világot, másképpen haladunk és más utakon járunk mint régen – a nomádok folyótól folyóig, hegyeken át
A túra csillagtúra, minden nap visszatérünk a Jurtaszállásra, ahonnan elindultunk.
Ópusztaszer földrajzilag szerencsés fekvésű: olyan területek határán van, ahonnan egyaránt elérhetőek a kiskunsági homokbuckás ligetek, az alföldi szikes puszták és a Tisza vadregényes ártere. Ezeken a helyszíneken vezet Attila Túra útvonala. Utunk legnagyobb része tájvédelmi körzetek érintetlen és gazdag növény-és állatvilágán vezet keresztül. 15-20 km-t teszünk meg egy nap, de természetesen vannak különbségek a távok között.
LOVAK ÉS NYERGEK:
Lovastúráinkon a „honfoglalás lovát”, a legendás Akhal Tekét lovagolva fedezheti fel az utunk során érintett tájakat. Ez az a fajta, amelyikkel történelmünk összefonódik, és híres különleges kényelméről.
Nem csak a lovak, de a nyergek is különlegesek: Saját készítésű magyar stílusú nyergek, korszerűsítve a mai lovaglástechnikai igényekhez és lovakhoz. Különlegesen biztonságos és kényelmes, nagyon beváltak az elmúlt évek túrái során.
Azoknak, akik az Akhal Teke fajta vagy a nyergeink iránt érdeklődőknek ez a túra vagy ennek akár rövidített verziója jó lehetőséget ad a kipróbálásra, ismerkedésre.
NAPI PROGRAM
Vasárnap: Érkezés
Érkezés 17 óráig az Ópusztaszeri Akhal Méneshez (transzfer) Ezt követően ismerkedés, 17.30-tól üdvözlő vacsora, majd a hét programjainak ismertetése 18 és 19 óra között. Az est folyamán szálláshely elfoglalása, elhelyezkedés a Ópusztaszeri Akhal Ménes Jurtaszállásán. A vendégek eredeti kazak és mongol jurtákban szállhatnak meg, A jurta nem sátor. Az ember által készített lakóhelyeknek, hajlékoknak egyik ősi formája. Kelet-Mongóliától a Dél Orosz sztyeppéig, időlegesen még a Kárpát-medencéig is, az ősi szállástípusok közül a legnagyobb területen terjedt el.
A jurtaszállás a ménes legelőterületén helyezkedik el. A vendégek éjjel a nyitott jurtatetőn át láthatják a csillagos eget és hallják a lovak mozgásának neszeit, így a természettel harmóniában, a lovakkal testközelben pihenhetnek, ahogy egykor őseink, több, mint 1000 éve.
Hétfő: Próbalovaglás és a méneslátogatás
Reggeli 7:00 és 8:30 között. Ismerkedés a lovakkal és lóra szállás 9-kor. Próbalovaglás a lovardában, ló-lovas párosok kialakítása, szintfelmérés. Rövid délelőtti lovaglás után ebéd a Jurtaszálláson.
Délután, 14 órától méneslátogatás a Sztyeppevonattal: A csapat ekhós szekéren, amit egy traktor vontat (hasonlatosan egy vonatszerelvényhez) kalandos kört téve a pusztában megtekintheti az Ópusztaszeri Akhal Teke fajtájú ménest és a gazdaságot. A fedezőméneket, munkalovakat, kiscsikókat.
Az Akhal Teke lófajta, amit láthatunk, őseink társa volt a Kárpát-medencébe való érkezésünk alatt, így ha úgy tetszik, megtekinthetjük a honfoglalás lovait.
Vacsora: 18-19 óra között. Szállás: az Ópusztaszeri Akhal Ménes Jurtaszállásán.
Kedd: Lovaglás a pusztaszeri turul emlékműhöz
Reggeli 7:00 és 8:30 között. Indulás 9-kor, majd 3 órás lovaglás után piknikebéd a honfoglalás emlékhelyéül szolgáló turulos szobornál. A turul a magyar eredetmondák fontos szereplője. Az emlékmű pedig a magyar honfoglalásnak állít emléket. 12.00-tól piknikebéd az Emlékmű mellett, rövid pihenő, a környék felfedezése.
14.00-tól lovaglás az Alföldi puszta varázslatos világában. Tágas réteken, erdőkön és mezőkön át.
Vacsora: 18-19 óra között zajlik a szálláson, az Ópusztaszeri Akhal Ménes Jurtaszállásán.
Szerda: Lovaglás a pusztai kunhalmokhoz
Reggeli 7:00 és 8:30 között. Indulás 9-kor a Kunhalmokhoz.
Ilyen halmok húzódnak a Kárpát-medencétől Mongóliáig. Ezek alá a halmok alá temetkeztek a sztyeppe népei több, mint 2000 éven át. Párhuzam vonható a piramisokkal és ha nem is oly monumentálisak, Eurázsia hatalmas térségein volt hosszú időn át elterjedt. Mai világunkban egyre kevesebb helyen látni ezt a tájat: a sztyeppe világának tájelemeit. Az Alföldön megvizsgált több, mint 1600 csak töredéke az összes halomnak. A kunhalmok felkutatása során, lovaglás az alföldi pusztán.
12:00-13:00 A piknikebéd a kunhalomnál zajlik.
14.00-16.00: Az erdők mellett tágas rétekkel is találkozunk melyek, kitűnőek hosszú vágtákra. Utunk során megelevenedik az Alföld pásztor-kultúrája.
Hazalovaglás után a vacsora: 18-19 óra között. Szállás: az Ópusztaszeri Akhal Ménes Jurtaszállásán.
Csütörtök: Lovaglás a szürke gulyához + Feszty-körkép megtekintése
Reggeli 7:00 és 8:30 között. Indulás 9-kor. A gulyalegelő egy nagyjából 1200 ha-as tájvédelmi pusztán helyezkedik el, jó rálátással ennek különleges és védett állatvilágára, a szabadon legelő bivalyokra, színes madárpopulációra és az érintetlen puszta horizontjára. Az út során testközelből ismerkedünk meg a magyar szürke gulyával, kis bocikkal és a bikával. A táj hiteles arca a nagy sztyeppéknek. 12:00-tól Ebéd az Ópusztaszeri Akhal Ménes Jurtaszállásán. Délután a Feszty-körkép (Feszty Árpád monumentális panoráma festménye a magyarok Kárpát-medencébe való bejöveteléről) megtekintése a Nemzeti Történeti Emlékparkban. Vacsora: 18-19 óra között. Szállás: az Ópusztaszeri Akhal Ménes Jurtaszállásán.
Péntek: Lovaglás a Tisza folyóhoz (Ányási kanyarhoz)
7.00-8.30: Reggeli
9.00-10.00: Bemelegítő lovarda, megfelelő ló és lovas párosok kialakítása, majd indulás.
10.00-12.00: Süli erdőn való átlovaglás: Az erdőben 100-150 éves tölgyek szegélyezik utunkat. Még a Tisza folyó szabályozása előtti fák is vannak itt ami körülbelül 120 évvel ezelőtt volt. 10 éve még iskolás programoknak, gyalogtúráknak és futóversenyeknek adott helyszínt. Manapság madár és vadvilágában gazdag. Ölyvek, hollók és őzek, nyulak élőhelye. Időlegesen még a réti sasok is költenek benne.
12.00-13.00: Ebéd a 100éves kőrisfa árnyékában.
14.00-16.00: Majd utunk a szikes vidékek után az Ányási kanyarhoz fut be mely a Tisza partján terül el, ahol a nyárfák magas lombjának suhogása és madárdal hallható. Kis betekintés a Tiszai flórába annak gazdag gomba és ártéri növényvilágába.
Hazalovaglás után vacsora: 18-19 óra között az Ópusztaszeri Akhal Ménes Jurtaszállásán.
Szombat: Reggeli 8 órakor. Búcsú és távozás.
IDŐPONTOK
2026. május 24-30.
2026. szeptember 6-12.
,,Emese Anonymus gestájában Eunedubelianus vezér leánya, Álmos fejedelem anyja. Alakjához kapcsolódik az Álmos-, vagy turul-monda, az Árpád-nemzetség totemisztikus eredetmondája.”
Emese álma: A monda nemcsak pogány, kereszténység előtti, hanem kimondottan ősi jellegű. A monda szerint a turulmadár álmot sugallt neki, amiben Emese méhéből folyó ered, mely idegen földön terebélyesedik ki. Az álomfejtők szerint ez azt jelentette, hogy fiút szül, aki kivezeti népét hazájából, Levédiából, s utódai dicső királyok lesznek.Szabados György történész tanulmányában,megállapítja, hogy Béla király jegyzője „valószínűleg félreértésből tette meg az emesu szót személynévnek. Az ’emes’ a régi magyar nyelvben a virrasztás közbeni félig éber, félig révült állapotot jelentette, amikor az álom és a valóság határai elmosódnak.”
Ez az új túránk ötvözi az Attila túra és a Duna-Tisza túra elemeit! Az Attila túránál hosszabb távokat lovagolhatsz (20-25 km) , így ha szeretnél, felkészülhetsz a hosszabb 200 kilométeres Duna Tisza túrára. Az Emese túra különlegessége a keleti akhal teke ménesés a sándorfalvi öko-sétány megtekintése, a Pusztaszeri kilátó melletti 1200 hektáros tájvédelmi körzet és a Magyarszürke/Blonde Aquiten gulya meglátogatása.
A túra programja
0.nap érkezés
Érkezés 17 óráig az Ópusztaszeri Akhal Méneshez (transzfer) Ezt követően ismerkedés, 17.30-tól üdvözlő vacsora, majd a hét programjainak ismertetése 18 és 19 óra között. Az est folyamán szálláshely elfoglalása, elhelyezkedés a Ópusztaszeri Akhal Ménes Jurtaszállásán. A vendégek eredeti kazak és mongol jurtákban szállhatnak meg, A jurta nem sátor. Az ember által készített lakóhelyeknek, hajlékoknak egyik ősi formája. Kelet-Mongóliától a Dél Orosz sztyeppéig, időlegesen még a Kárpát-medencéig is, az ősi szállástípusok közül a legnagyobb területen terjedt el.
A jurtaszállás a ménes legelőterületén helyezkedik el. A vendégek éjjel a nyitott jurtatetőn át láthatják a csillagos eget és hallják a lovak mozgásának neszeit, így a természettel harmóniában, a lovakkal testközelben pihenhetnek, ahogy egykor őseink, több, mint 1000 éve.
1.nap Akhal Ménes meglátogatása+erdei túra :
7:00-8:30 között reggeli a jurtaszálláson.
9.00-10.00 Próbalovaglás: Reggel lovak kipróbálása megfelelő párok beállítása
10.00-12.00 Az Akhal Ménes látogatása lóháton. Az Akhal teke Közép-Ázsia legnemesebb és leghíresebb lófajtája, a sztyeppei nomád népeknek, így a korai magyaroknak is a lóállományuk jelentős részét képezte. Ezeket a lovakat az i.e. 1. századi kínai krónikák is említik azzal, hogy Közép-Ázsiában csodálatos, „vért verejtékező mennyei lovakat” tenyésztenek. Kitartó, kemény, nagyon gyors ló. A zord ázsiai körülmények között alakult ki kivételes teljesítőképessége . Igazi türkmén fajta, egyenes leszármazottja az egykori türk lónak, akinek története közel 3000 éves múltra tekint vissza. Az Aşgabat-Moszkvai 4300 kilométeres távlovaglás tette világhírűvé a fajtát. A kínaiak egész hadjáratokat indítottak sikertelenül ezeknek a „mennyei” lovaknak a megszerzéséért.
A Cseppentő család az akhal tekék tenyésztésében mindig is a használati lovat kereste ellenben a show akhalokkal. Gondosan megválasztott egyedek maradtak a tenyésztésbe melybe nem a mennyiség, hanem a minőség volt amire törekedtek. A 75 fős lóállományban a tisztavérű mag mellett a magas vérségű akhalok szerepelnek, akikkel a turisztika mellett versenyeken is eredményesen szerepelnek kiváltképp a három napos military szakágban.
12.00-13.00 Ebéd a szálláshelyen. Majd pihenő, felkészülés a délutáni túrára.
14.00-16.00 Délután árnyékos, hűs erdei túra. Madár és vadvilágában gazdag utakon élvezhetjük a természet nyugalmát. Ölyvek, hollók , őzek, nyulak és szarvasok élőhelye.
Vacsora: 18-19 óra között. Szállás: az Ópusztaszeri Akhal Ménes Jurtaszállásán
2.nap Pusztaszeri Kilátó:
7:00 és 8:30 között reggeli a jurtaszállsáron. Ezt követően 9.00-től bemelegítés majd indulás. Ma a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetbe, egy kevésbé ismert természetvédelmi területre kalauzolunk el titeket! A Pusztaszerhez tartozó Munkástelep határában található egy értékes szikes terület, amely a Büdös-szék nevet viseli. A Büdös-szék, hivatalos nevén Dongér-tó egy időszakos szikes tó Pusztaszertől keletre a terület két flóra járása, a Pannóniai flóratartomány Alföld flóravidékének Tiszántúli és Duna-Tisza közi flórajárásának határán található. A változatos talajokon, sajátos módon keveredik a Kiskunság homokpusztai növényei az ürmös-csenkeszes szikes puszta fajaival. A két táj határa jól felismerhető. A rezervátum mind a fészkelő, a vonuló, az átnyaraló és az áttelelő madarak számára fontos élőhely. A fészkelő fajok közül a legjelentősebbek a sziki madarak. A program keretében erre a különleges és védett állatvilágára láthatunk rá, a szabadon legelő bivalyokra, színes madárpopulációra, nyulakra, őzekre.
12.00-13.00 Ebéd a kilátó szomszédságában. Rövid pihenő.
14:00-tól hazalovaglás, a puszta világának felfedezésével.
Vacsora: 18-19 óra között. Szállás: az Ópusztaszeri Akhal Ménes Jurtaszállásán.
3.nap Sándorfalvi Ökosétány meglátogatása
7.00 és 8:30 között reggeli a jurtaszálláson.
9.00 Bemelegítés majd indulás. Lovas utunk a sándorfalvi öko-sétány felé vesszük. Az ökopark a bányató mellett fekvő sétány a nádasban, melyről az ottani élővilágot kellemesen meg lehet figyelni! A mintegy egy kilométer hosszú pallósor mellett, amely a víz fölött halad, három pihenőt is kialakítottak, amelyekbe még függőágyakat is terveztek. A pallósor végén pedig egy kilátó épült, ahonnan a teljes területet be lehet látni.
12.00-13.00 Ebéd az ökosétány szomszédságában. A délután folyamán a sétány felfedezése, majd hazalovaglás
Vacsora: 18-19 óra között. Szállás: az Ópusztaszeri Akhal Ménes Jurtaszállásán.
4.nap A hét vezér nyila+Emlékpark
„Anonymus leírása szerint a honfoglaló magyarok a Körtvélytóhoz (Curtueltou) értek, és a Gyümölcsény nevű erdőnél 34 napot eltöltve Árpád és nemesei gyűlést tartottak, ahol megállapították az ország törvényeit: „szerét ejtették” az ország dolgainak. A gyűlés emlékére pedig a helyet Szer-nek nevezték el.” Ide kapcsolódik a vérszerződés a magyar hagyomány szerint a magyarság első alapszerződése.
7.00 és 8:30 között reggeli a jurtaszálláson.
9.00-től Bemelegítés majd indulás. Egy nap amikor csapatunk elbújik az erős napfény elől és az erdei utakon folytatja útját egészen addig amíg el nem érjük Ópusztaszer egyik látványosságát a Hét Vezér Nyilát megformáló monumentális emlékművet. A legendák szerint ahol a 7 magyar törzsfő nyila először földet ért.
12:00-13:00 Ebéd a Jurtaszálláson. Rövid pihenő.
14.00-16.00 Délután csoportunk a Nemzeti Történeti Parkba látogat, és megtekinti a Feszty Árpád által festett, a magyarok érkezését ábrázoló monumentális panorámaképet. Továbbá felfedezzük a skanzen épületeit is.
Vacsora: 18-19 óra között. Szállás: az Ópusztaszeri Akhal Ménes Jurtaszállásán
5.nap Lovaglás a szürke gulyához + Mesebeli Süli Erdőn átlovaglás
Reggeli 7:00 és 8:30 között. Indulás 9 órakor. A gulyalegelő egy nagyjából 1200 ha-as tájvédelmi pusztán helyezkedik el, jó rálátással ennek különleges és védett állatvilágára, a szabadon legelő bivalyokra, színes madárpopulációra és az érintetlen puszta horizontjára. Az út során testközelből ismerkedünk meg a magyar szürke gulyával, kis bocikkal és a bikával. A táj hiteles arca a nagy sztyeppéknek.
12.00-13.00: Piknik ebéd. 14 órától, a délután folyamán a Süli erdőn való átlovaglás: Az erdőben 100-150 éves tölgyek szegélyezik utunkat. Még a Tisza folyó szabályozása előtti fák is vannak itt ami körülbelül 120 évvel ezelőtt volt. 10 éve még iskolás programok, gyalogtúráknak és futóversenyeknek adott helyszínt. Manapság madár és vadvilágában gazdag. Ölyvek, hollók és őzek, nyulak élőhelye. Időlegesen még a réti sasok is költenek benne.
Vacsora: 18-19 óra között. Szállás: az Ópusztaszeri Akhal Ménes Jurtaszállásán.
6. Nap
Reggeli 8 órakor. Búcsú és távozás.
Szeretnénk bemutatni új túránkat, amelyek még az országhatárokon is túlmutat! Két ország teljesen eltérő régiójába látogathatsz egy hét alatt. A magyar Alföld tágas pusztáin felülünk akhal teke lovunk nyergébe, majd Erdély hegysíkjain folytatjuk vágtánkat szó szerint határok nélkül. Amit kínálunk az a 3 napos Turul Szárnyain túránk és az erdélyi 3 napos Medve nyomában túra.
Magyar Sztyeppe – Erdélyi havasok
Időpont:
2026. szeptember 24. – október 2. (Turul szárnyain + Medve nyomában túra)
Magyarország: A Turul szárnyain túra rész
Fedezze fel Magyarországot lóháton! Találkozzon a csodálatos Akhal Teke lovakkal és sokoldalúságukkal. Ez a túra lehetővé teszi, hogy elmerüljön a magyar kultúra szívében, miközben kipróbálhatja a magyarok tradícionális szálláshelyét a jurtákat. Olyan magyar tájakat felfedezhet fel, amelyek elbűvölőek: a Tiszától a varázslatos Süli-erdőig miközben meglátogatjuk a 75 fős akhal ménest és a közel 200 marhát számláló szürke és blonde aquiten gulyát! A napi távok kb. 20-30 kilométeresek de persze van eltérés a napok között.
Program
0.nap Szombat: Érkezés Transzfer a Budapesti Liszt Ferenc reptérről és földi íjászat kipróbálása
Érkezés 17 óráig az Ópusztaszeri Akhal Méneshez (transzfer) Ezt követően ismerkedés és aföldi íjászat kipróbálása, 17.30-tól üdvözlő vacsora, majd a hét programjainak ismertetése 18 és 19 óra között. Az est folyamán szálláshely elfoglalása, elhelyezkedés a Ópusztaszeri Akhal Ménes Jurtaszállásán. A vendégek eredeti kazak és mongol jurtákban szállhatnak meg, A jurta nem sátor. Az ember által készített lakóhelyeknek, hajlékoknak egyik ősi formája. Kelet-Mongóliától a Dél Orosz sztyeppéig, időlegesen még a Kárpát-medencéig is, az ősi szállástípusok közül a legnagyobb területen terjedt el.
A jurtaszállás a ménes legelőterületén helyezkedik el. A vendégek éjjel a nyitott jurtatetőn át láthatják a csillagos eget és hallják a lovak mozgásának neszeit, így a természettel harmóniában, a lovakkal testközelben pihenhetnek, ahogy egykor őseink, több, mint 1000 éve.
1.nap Vasárnap: Az Akhal teke ménes meglátogatása+ és a Feszty körkép megtekintése
7.00-8.30: Reggeli
9.00-10.00: Bemelegítő lovarda megfelelő ló lovas párok kialakítása.
10.00-12.00: Lovak kipróbálása megfelelő párok beállítása majd az Akhal teke Ménes látogatása lóháton. A Cseppentő család az akhal tekék tenyésztésében mindig is a használati lovat kereste ellenben a show akhalokkal. Gondosan megválasztott egyedek maradtak a tenyésztésbe melybe nem a mennyiség hanem a minőség volt amire törekedtek. A 75 fős lóállományban a tisztavérű mag mellett a magas vérségű akhalok szerepelnek akikkel a turisztika mellett versenyeken is eredményesen szerepelnek kiváltképp a három napos military szakágban.
12.00-13.00 Ebéd a Jurtaszálláson, rövid pihenő.
13.30-15.30 Tavon átkelés után erdei barangolás a természet lágy ölén lovon.
16.30-17.00: Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a Feszty Árpád által festett magyarok bejövetelét ábrázoló körkép megtekintése.
18.00-19.00: Vacsora a szálláson.
Az akhal teke Közép-Ázsia legnemesebb és leghíresebb lófajtája, a sztyeppei nomád népeknek, így a korai magyaroknak is a lóállományuk jelentős részét képezte. Ezeket a lovakat az i.e. 1. századi kínai krónikák is említik azzal, hogy Közép-Ázsiában csodálatos, „vért verejtékező mennyei lovakat” tenyésztenek. Kitartó, kemény, nagyon gyors ló. A zord ázsiai körülmények között alakult ki kivételes teljesítőképessége . Igazi türkmén fajta, egyenes leszármazottja az egykori türk lónak akinek története közel 3000 éves múltra tekint vissza. Az Aşgabat-Moszkvai 4300 kilométeres távlovaglás tette világhírűvé őket. A kínaiak egész hadjáratokat indítottak sikertelenül ezeknek a „mennyei” lovaknak a megszerzéséért.
2.nap Hétfő: Süli Erdő+Tisza Ányási Kanyar
7.00-8.30: Reggeli a szálláshelyen
9.00-10.00: Bemelegítő lovarda majd indulás.
10.00-12.00: Süli erdőn való átlovaglás: Az erdőben 100-150 éves tölgyek szegélyezik utunkat. Még a Tisza folyó szabályozása előtti fák is vannak itt ami körülbelül 120 évvel ezelőtt volt. 10 éve még iskolás programoknak, gyalogtúráknak és futóversenyeknek adott helyszínt. Manapság madár és vadvilágában gazdag. Ölyvek, hollók és őzek, nyulak élőhelye. Időlegesen még a réti sasok is költenek benne.
12.00-13.00: Piknik ebéd a 100éves kőrisfa árnyékában. Ebédet követően rövid pihenő.
14.00-16.00: Majd utunk a szikes vidékek után az Ányási kanyarhoz fut be mely a Tisza partján terül el, ahol a nyárfák magas lombjának suhogása és madárdal hallható. Kis betekintés a Tiszai flórába annak gazdag gomba és ártéri növényvilágába.
18.00-19.00: Vacsora a szálláson.
3.nap Kedd: Szürke gulya meglátogatása és őseink 7 nyilát formáló monumentális műemlék megtekintése
7.00-8.30: Reggeli
9.00-10.00: Bemelegítő lovarda majd lovaglás a szürke gulyához
A gulyalegelő egy nagyjából 1200 ha-as tájvédelmi pusztán helyezkedik el, jó rálátással ennek különleges és védett állatvilágára, a szabadon legelő bivalyokra, színes madárpopulációra és az érintetlen puszta horizontjára. Az út során testközelből ismerkedünk meg a magyar szürke gulyával, kis bocikkal és a bikával. A táj hiteles arca a nagy sztyeppéknek.
12.00-13.00: Piknik ebéd a gulya legelőjénél.
14.00-16.00: Délután csapatunk meglátogatja Ópusztaszer egyik látványosságát a Hét Vezér Nyilát megformáló monumentális emlékművet majd elbújik az erős napfény elől és az erdei utakon folytatja útját.
„Anonymus leírása szerint a honfoglaló magyarok a Körtvélytóhoz (Curtueltou) értek, és a Gyümölcsény nevű erdőnél 34 napot eltöltve Árpád és nemesei gyűlést tartottak, ahol megállapították az ország törvényeit: „szerét ejtették” az ország dolgainak. A gyűlés emlékére pedig a helyet Szer-nek nevezték el.” Ide kapcsolódik a vérszerződés a magyar hagyomány szerint a magyarság első alapszerződése.
18.00-19.00: Búcsúvacsora a szálláson
Búcsúvacsora: A magyarság letelepedésének egyik legfontosabb mondájának Hunor és Magor legendájának ismertetése. A csodaszarvas története. Koccintás az eddigi közös élményekre.
4.nap Szerda: Transzfer Erdélybe
7.00-8.30 Reggeli
9.00-12.00 Utazás: Átkelünk a határon autóval és bevonulunk Erdélybe. Megtekintjük Nagyszalontát, egy finom ebéd eltöltése után, folytatódik az utazás egészen Pádisig.
Nagyszalonta Arany János szülőhelye. A város ma Románia területén található, a Partium régióban, de Arany idejében a történelmi Magyarország része volt. Nagyszalontát a török időkben jelentős erődítménnyé fejlesztették. A Szalontai emberek élete sok művében visszaköszön (pl: Elveszett alkotmány és a Toldi).Nagyszalonta történelmileg jelentős és legfontosabb látványossága az Arany János Emlékmúzeum, amely a különleges építészeti értékekkel rendelkező Csonkatoronyban található. Ez a torony a régi Szalontai vár része volt.
A város központjában található az Arany János szobor, amely méltó emléket állít a költőnek.
Erdély: A medve nyomában túra rész
Csatlakozzon hozzánk egy lélegzetelállító túrára a Bihar-hegységben, az Erdélyi-szigethegység nyugati részén a Kárpátok része. A festői kilátás, a gazdag biológiai sokféleség és a nagy vadon, amelyet az emberi civilizáció még nem érint, nagyszerű kalandok és felejthetetlen élmények otthona. Célunk, hogy minden kalandkedvelőt elvezessünk egy „egyszer az életben” lehetőségre, hogy bele tudjon merülni a festői szépségbe, amit a hegy kínál. A Bihar-hegy számos emlős-, madár-, kétéltű-, hüllő- és halfajnak ad otthont. Nem ritka, hogy még nagy ragadozókat is látni mint például medvét. Ezeken a hegyeken nagyon sok a sziklás vidék, a meszes sziklák bonyolult szelvényeiből homokkövek aprózódnak szét, amelyek még nagyobb kihívást jelentenek az útvonalon. Csillagtúránk mindig Padisból indul (piros csillaggal jelölve a térképen). A hegyet minden nap más szögből közelítjük meg. Ez azt jelenti, hogy a fizikai állóképesség kötelező.
4.nap, Szerda: Érkezés Pádisra
16 órakor Érkezés Pádisra
17 órakor Elszállásolás
19 órakor Vacsora: Tábortűz, beszélgetés, ismerkedés, bevezetés
5.nap, Csütörtök:
Reggeli 8:00 – 9:00 Indulás 10 órakor: A legnehezebb és egyben a leghosszabb útvonal tesszük meg a mai nap a háromból. Padisból indulva első megállónk a Varasoaia tónál lesz, majd a Voiosu gerincen áthaladva elérjük a Britei csúcsot. Picknick – ebéd 13 órakor Visszafelé megállunk Piatra Arsanál vagyis az égett kőnél. A nap meglepetéseként pedig a Padis-barlangot nézzük meg a hazafelé úton Padisba. A mai napon egy 25 km hosszú útvonalat teszünk meg, a hegy legmagasabb csúcsa 1759 m. Mivel ez egy alapjába véve nagyon sziklás vidék, le és fel kell szállni többször is lovunkra. Ez azt jelenti, hogy ilyen fajta fizikai állóképességre szükség lesz! Vacsora – 19 órakor: Esti relaxációs program: szauna, medence, tábortűz melletti
beszélgetés a napi élményekről
Elszállásolás 2 személyes fa házikók, külön fürdővel rendelkeznek
6. nap, Péntek:
Reggeli 8:00 – 9:00 Indulás 10 órakor: A 2. nap közepes nehézségű és közepes hosszúságú, 18 km. Padisból indulva pásztortábor fogja keresztezni utunkat, majd egy meredeken kaptatunk fel, ami után végtelen rétek aranyozzák be napunkat, melyek utat engednek a hosszú vágtáknak. Egy nagyon régi Pásztorfalu vár ránk az úton, ami lehetőséget ad arra, hogy barangoljunk egy kicsit, és meglátogassuk a falu híres fatemplomját. Picknick – ebéd 13 órakor A hazafelé úton megállunk a Batrana barlangjánál majd végtelen rétek vezetnek vissza minket Padisba. Vacsora – 19 órakor– Esti relaxációs program: szauna, medence, tábortűz melletti
beszélgetés a napi élményekről
7. nap, Szombat:
Reggeli 8:00 – 9:00 Indulás 10 órakor: Felszerelések beállítása majd indulás A 3. nap a legegyszerűbb az összes útvonal közül, hosszú szép vágtákkal és festői kilátással lovagolunk Padisból kiindulva. A Padis-réten keresztül haladva érjük el Glavo-völgyét. A ponor réten lesz egy rövid megállás majd leszállunk lovainkról egy gyönyörű vízeséshez sétálunk az Izbucul Ponornál, majd meglátogatunk néhány természetes örvényt. Picknick-Ebéd 13 órakor. Padisra hazafelé tartva számos csodálatos réten és erdőn vezet át utunk.
Vacsora – 19 órakor– Esti relaxációs program: szauna, medence, tábortűz melletti
beszélgetés a napi élményekről
8.nap: Vasárnap Indulás a reptérre a csapattal
Transzfer reptér ajánló: Kolozsvár->Budapest: https://aeroexpress-regional.hu Wizzair légitársaságról induló járat van: Kolozsvár (Cluj Napoka)->Bécs (Wien), Brüsszel Charleroi, Párizs(Beauvais), Lyon, Nizza, Korfu, Zakyntos, Eindhoven, Tel Aviv, Málta, Dubaj, London, Birmingham, Liverpool, Berlin Brandenburg,Dortmund,Frankfurt Hahn, Memmingen/Nyugat-München, Nürnberg, Bari, Bologna, Catania,Milánó, Milánó, Bergamo, Nápoly, Róma, Róma Ciampino, Róma, Fiumicino,Velence, Alicante,Barcelona El Prat, Madrid,Malaga,Palma de Mallorca,Valencia,Zaragoza, Bázel–Mulhouse–Freiburg, Malmö, Antalya
Marhaterelős túra (3 nap lovaglás)
Időpontok:
2026. március 31 – április 4. (Vendégház)
2026. augusztus 4-8. (Jurtaszállás)
Ópusztaszeren, a honfoglalás emlékhelyén a Cseppentő család 80-90 magyar szürke és charolais fajtájú, fiatal bikát, tehenet és üszőt terel át a nyári legelőről a téli etetőhelyre.
Ezek az események olyan epizódok átélését teszik lehetővé a mai világban, amelyek összekapcsolnak bennünket a régmúlt időkkel, amikor az állattartó népek még lovon ülve, ,,pásztorolva” őrizték-mozgatták jószágaikat. Ehhez az izgalmas eseményhez vezet utunk az akhal tekék megismerése és a Kurgánok felkutatása után a Marhaterelés túrán.
Napi program:
Kedd: Érkezés
Érkezés 17 óráig az Ópusztaszeri Akhal Méneshez (transzfer) Ezt követően ismerkedés, 17.30: üdvözlő vacsora, majd a hét programjainak ismertetése 18 és 19 óra között. Majd szálláshely elfoglalása, elhelyezkedés a vendégházakban/jurtaszálláson.
Szerda: Akhal Méneslátogatás lóhátról és a kiscsikók megtekintése:
7.00-8.30: Reggeli. Majd transzfer autóval a közeli vendégházból a lovakhoz.
8.30: Gyülekező a lovardánál. Lovasfelszerelések felvétele ismerkedés a lovakkal. Lóra szállás.
9.00-10.00: Próbalovaglás a lovardában, lovak kipróbálása és a megfelelő párok beállítása.
10.00-12.00: Az Akhal Ménes látogatása lóháton. Az Akhal teke Közép-Ázsia legnemesebb és leghíresebb lófajtája, a sztyeppei nomád népeknek, így a korai magyaroknak is a lóállományuk jelentős részét képezte. Ezeket a lovakat az i.e. 1. századi kínai krónikák is említik azzal, hogy Közép-Ázsiában csodálatos, „vért verejtékező mennyei lovakat” tenyésztenek. Kitartó, kemény, nagyon gyors ló. A zord ázsiai körülmények között alakult ki kivételes teljesítőképessége. Igazi türkménfajta, egyenes leszármazottja az egykori türk lónak, akinek története közel 3000 éves múltra tekint vissza. Az Aşgabat-Moszkvai 4300 kilométeres távlovaglás tette világhírűvé a fajtát. A kínaiak egész hadjáratokat indítottak sikertelenül ezeknek a „mennyei” lovaknak a megszerzéséért.
12.00-13:00: Ebéd a jurtaszálláson.
14.00-16:00: A Cseppentő család az akhal tekék tenyésztésében mindig is a használati lovat kereste ellenben a show akhalokkal. Gondosan megválasztott egyedek maradtak a tenyésztésbe melybe nem a mennyiség, hanem a minőség volt, amire törekedtek. A 75 fős lóállományban a tisztavérű mag mellett a magas vérségű akhalok szerepelnek, akikkel a turisztika mellett versenyeken is eredményesen szerepelnek kiváltképp a három napos military szakágban. A délután folyamán megtekintjük a fedezőméneket, munkalovakat és a kiscsikókat is.
Hazalovaglás után a vacsora: 18-19 óra között. Szállás: Ópusztaszeri Vendégházakban/Jurta szálláson.
Transzfer autóval érkezünk a közeli vendégházba vissza.
Csütörtök: Lovaglás a pusztai Kunhalmokhoz
7.00-8.30: Reggeli. Majd transzfer autóval a közeli vendégházból a lovakhoz.
8.30: Gyülekező a lovardánál. Lovasfelszerelések felvétele ismerkedés a lovakkal. Lóra szállás.
9.00-12.00: Indulás a Kunhalmokhoz. Ezek a kurgánok (dombok) húzódnak a Kárpát-medencétől Mongóliáig. Ezek alá a halmok alá temetkeztek a sztyeppe népei több, mint 2000 éven át. Párhuzam vonható a piramisokkal, és ha nem is oly monumentálisak, Eurázsia hatalmas térségein volt hosszú időn át elterjedt. Mai világunkban egyre kevesebb helyen látni ezt a tájat: a sztyeppe világának tájelemeit. Az Alföldön megvizsgált több, mint 1600 csak töredéke az összes halomnak
12.00-13.00: A piknikebéd a kunhalomnál zajlik.
14.00-16.00: A kunhalmok felkutatása során, lovaglás az alföldi pusztán. Az erdők mellett tágas rétekkel is találkozunk melyek, kitűnőek hosszú vágtákra. Utunk során megelevenedik az Alföld pásztor-kultúrája.
Vacsora: 18-19 óra között. Szállás: Ópusztaszeri Vendégházakban/Jurtaszálláson. Transzfer autóval érkezünk a közeli vendégházba vissza.
Péntek: Marhaterelés az Alföldi pusztában
7.00-8.30: Reggeli. Majd transzfer autóval a közeli vendégházból a lovakhoz.
8.30: Gyülekező a lovardánál. Lovasfelszerelések felvétele, ismerkedés a lovakkal.
9.00-10.00: Lóra szállás. Rövid bemelegítés a lovardában. Majd utunk az Ópusztaszeri Akhal Ménes központi legelőjéről erdei ösvényeken, tágas mezőkön és természeti utakon át vezet a Pusztaszer és Ópusztaszer közti 60-70 fős szürke marha és charolais gulya legelőjéhez.
12.00-13.00: Rövid pihenő, piknik ebéd. Az ebéd alkalomhoz illően a Cseppentő család saját tenyésztésű szarvasmarháiból készül.
14.00-16.00: Az ebédet és a pihenő időt követően a napunk legizgalmasabb része következik: a marhák felkutatása, összeterelése és áthajtása a másik legelőre. Ilyenkor érezheti igazán a lovas, hogy összeolvad a lovával, és mint a régi pásztorkodó népek együtt dolgoznak, mozdulnak társként a marha után. Ezután hazalovaglás, és a hátrahagyottakkal való elszámolás következik.
Hazatérés után a vacsora: 18-19 óra között. Szállás: Ópusztaszeri Vendégházakban/Jurtaszálláson. Transzfer autóval érkezünk a közeli vendégházba vissza.
Szombat: Reggeli 7.00-8.30: Ezt követően búcsúzás és távozás. (transzfer)
Szarvasűzés 1 hetes túra (5 nap lovaglás)
Időpont: 2026. március 22-28.
Napi program:
Vasárnap: Érkezés
Érkezés 17 óráig az Ópusztaszeri Akhal Méneshez (transzfer) Ezt követően ismerkedés, 17.30-tól üdvözlő vacsora, majd a hét programjainak ismertetése 18 és 19 óra között. Majd szálláshely elfoglalása, elhelyezkedés a vendégházakban.
Hétfő: Próbalovaglás és méneslátogatás
7.00-8.30: Reggeli. Majd transzfer autóval a közeli vendégházból a lovakhoz.
8.30: Gyülekező a lovardánál. Lovasfelszerelések felvétele ismerkedés a lovakkal. Lóra szállás.
9.00: Próbalovaglás a lovardában, ló-lovas párosok kialakítása, szintfelmérés.
Délelőtt erdei lovaglás: a túra során madár és vadvilágában gazdag utakon élvezhetjük a természet nyugalmát. Az erdők mellett tágas rétekkel is találkozunk, melyek kitűnőek hosszú vágtákra.
12.00-13:00 Ebéd a Jurtaszálláson.
Délután, 14.00-16.00 méneslátogatás a Sztyeppevonattal: A csapat ekhós szekéren, amit egy traktor vontat (hasonlatosan egy vonatszerelvényhez) kalandos kört téve a pusztában megtekintheti az Ópusztaszeri Akhal Teke fajtájú ménest és a gazdaságot. A fedezőméneket, munkalovakat, kiscsikókat. Az Akhal Teke lófajta, amit láthatunk, őseink társa volt a Kárpát-medencébe való érkezésünk alatt, így ha úgy tetszik, megtekinthetjük a honfoglalás lovait.
Transzfer autóval érkezünk a közeli vendégházba vissza. Vacsora: 18-19 óra között.
Kedd: Lovaglás a Pusztaszeri Kilátóhoz
7.00-8.30: Reggeli. Majd transzfer autóval a közeli vendégházból a lovakhoz.
8.30: Gyülekező a lovardánál. Lovasfelszerelések felvétele ismerkedés a lovakkal. Lóra szállás.
9.00: Bemelegítés a lovardában majd indulás. Ma a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetbe, egy kevésbé ismert természetvédelmi területre kalauzolunk el titeket! A Pusztaszerhez tartozó Munkástelep határában található egy értékes szikes terület, amely a Büdös-szék nevet viseli. A Büdös-szék, hivatalos nevén Dongér-tó egy időszakos szikes tó Pusztaszertől keletre a terület két flóra járása, a Pannóniai flóratartomány Alföld flóravidékének Tiszántúli és Duna-Tisza közi flórajárásának határán található.
12.00-13.00 Ebéd a Kilátó mellett.
14.00-16.00: Ebéd utáni pihenő, majd hazalovaglásunk során megtapasztalhatjuk, hogy milyen változatos talajokon, sajátos módon keverednek a Kiskunság homokpusztai növényei az ürmös-csenkeszes szikes puszta fajaival. A két táj határa jól felismerhető. A rezervátum mind a fészkelő, a vonuló, az átnyaraló és az áttelelő madarak számára fontos élőhely. A fészkelő fajok közül a legjelentősebbek a sziki madarak. A program keretében erre a különleges és védett állatvilágára láthatunk rá, a szabadon legelő bivalyokra, színes madárpopulációra, nyulakra, őzekre.
Transzfer autóval érkezünk a közeli vendégházba vissza. Vacsora: 18-19 óra között.
Szerda: Lovaglás a pusztai Kunhalmokhoz
7.00-8.30: Reggeli. Majd transzfer autóval a közeli vendégházból a lovakhoz.
8.30: Gyülekező a lovardánál. Lovasfelszerelések felvétele ismerkedés a lovakkal. Lóra szállás.
9.00-12.00: Indulás a Kunhalmokhoz. Ezek a kurgánok (dombok) húzódnak a Kárpát-medencétől Mongóliáig. Ezek alá a halmok alá temetkeztek a sztyeppe népei több, mint 2000 éven át. Párhuzam vonható a piramisokkal, és ha nem is oly monumentálisak, Eurázsia hatalmas térségein volt hosszú időn át elterjedt. Mai világunkban egyre kevesebb helyen látni ezt a tájat: a sztyeppe világának tájelemeit. Az Alföldön megvizsgált több, mint 1600 csak töredéke az összes halomnak.
12.00-14.00: A piknikebéd a kunhalomnál zajlik.
14.00-16.00A kunhalmok felkutatása során, lovaglás az alföldi pusztán. Az erdők mellett tágas rétekkel is találkozunk melyek, kitűnőek hosszú vágtákra. Utunk során megelevenedik az Alföld pásztor-kultúrája.
Vacsora: 18-19 óra között. Transzfer autóval érkezünk a közeli vendégházba vissza.
Csütörtök: A hét vezér nyila és az Emlékpark felfedezése
„Anonymus leírása szerint a honfoglaló magyarok a Körtvélytóhoz (Curtueltou) értek, és a Gyümölcsény nevű erdőnél 34 napot eltöltve Árpád és nemesei gyűlést tartottak, ahol megállapították az ország törvényeit: „szerét ejtették” az ország dolgainak. A gyűlés emlékére pedig a helyet Szer-nek nevezték el.” Ide kapcsolódik a vérszerződés a magyar hagyomány szerint a magyarság első alapszerződése.
7.00-8.30: Reggeli. Majd transzfer autóval a közeli vendégházból a lovakhoz.
8.30: Gyülekező a lovardánál. Lovasfelszerelések felvétele ismerkedés a lovakkal. Lóra szállás.
9.00: Bemelegítés a lovardában, majd indulás. Egy nap, amikor csapatunk elbújik az erős napfény elől és az erdei utakon folytatja útját egészen addig, amíg el nem érjük Ópusztaszer egyik látványosságát a Hét Vezér Nyilát megformáló monumentális emlékművet. A legendák szerint ahol a 7 magyar törzsfő nyila először földet ért.
12:00–13:00: Ebéd a jurtaszálláson.
14.00-16.00: Délután csoportunk a Nemzeti Történeti Parkba látogat, és megtekinti a Feszty Árpád által festett, a magyarok érkezését ábrázoló monumentális panorámaképet. Az Emlékpark számos látnivalót kínál az ideérkezőknek, a Feszty körkép mellett a skanzen területén is érdemes egy sétát tennünk.
Az Emlékpark megtekintése után transzfer autóval érkezünk a közeli vendégházba vissza. Vacsora: 18-19 óra között.
Péntek: Szarvasűzés
„Egy nap, amikor a múltunk legendája életre kel, és a lovasok ismét meghódítják a végtelen rónát.”
7.00-8.30: szabadszedéses reggeli. Transzfer autóval a közeli vendégházból a lovakhoz.
9.00-11.00: Indulás a környékbeli mezők és erdők felé egy könnyed portyázásra. A lovasok itt már a szabad vágták és a természet közelsége élményét tapasztalhatják meg. A szarvas útjainak felfedezése mely során a csapat a vad üldözéshez szükséges taktikát is megbeszéli, terepet feltérképezi.
11:00-12.00: A lovascsapat egységbe kovácsolása. A csapat huszáros karüsszel gyakorlatokkal készül fel a szarvas becserkészésére. Az összhang, a ritmus és a csapatmunka kerül középpontba. Izgalmas, de nem veszélyes vágtagyakorlatok – csapatban.
12:00–13:30: Ebéd a jurtaszálláson. A lovasok a jurták árnyékában pihenhetnek meg, ahol a Cseppentő család szabadon tartott marháiból készült húsételek és frissítő italok várják őket. Ezt követően rövid pihenő.
13:30: Újra lóra! A délutáni napfényben már érezhető a várakozás izgalma, a lovascsapat fürkészően figyeli az erdőket és mezőket ahol bármikor áthaladhat a csodaszarvas. A lovasok játékos, kalandos „szarvasűzésen” vesznek részt: a cél a csodaszarvas elfogása, a természet és a hagyomány tisztelete mellett, a lovas ügyesség és csapatmunka megmutatása.
16:00: Ünnepélyes visszatérés. A sikeres szarvasűzők diadalmenetben térnek vissza a lovardához. Ezután a program zárása. Közös fotózási lehetőség a lovakkal.
Transzfer autóval érkezünk a közeli vendégházba vissza. Vacsora: 18-19 óra között.
Szombat: Reggeli 7.00-8.30: Ezt követően búcsúzás és távozás. (transzfer)
Szarvasűzés túra (3 nap lovaglás)
Időpont: 2026. március 11-15.
Hunor és Magor testvérek voltak, ők voltak a magyarok és hunok legendás ősei. Történetükben egy csodaszarvas vezette őket új hazájuk felé. Ez a mondakör a magyar eredetmondák egyik legfontosabb öröksége. A modern világ személytelen, hidegségéből lelkünk néha visszavágyik egy régi korba ahol együtt vándoroltunk népünkkel. Összefogva harcoltunk, vadásztunk, új tájakat fedeztünk fel. Erre ad lehetőséget a csodaszarvas túra melyben az egyik túranap különlegesebb, mint a többi, mert csapatba szervezett szarvasűzésben vehetnek részt a lovasok erőkön, mezőkön át.
Napi program:
Szerda: Érkezés
Érkezés 17 óráig az Ópusztaszeri Akhal Méneshez (transzfer) Ezt követően ismerkedés, 17.30-tól üdvözlő vacsora, majd a hét programjainak ismertetése 18 és 19 óra között. Majd szálláshely elfoglalása, elhelyezkedés a vendégházakban.
Csütörtök: Akhal Ménes meglátogatása, délután pedig A hét vezér nyilához lovagolunk el
7.00-8.30: Reggeli
Transzfer autóval a közeli vendégházból a lovakhoz.
8.30: Gyülekező a lovardánál. Lovasfelszerelések felvétele ismerkedés a lovakkal. Lóra szállás.
9.00 Próbalovaglás a lovardában, lovak kipróbálása és a megfelelő párok beállítása. A lovardában szakavatott oktatók segítségével történik a bemelegítés és a párosok összehangolása.
10.00-12.00: Az Akhal Teke Ménes látogatása lóháton:
Az Akhal teke Közép-Ázsia legnemesebb és leghíresebb lófajtája, a sztyeppei nomád népeknek, így a korai magyaroknak is a lóállományuk jelentős részét képezte. Ezeket a lovakat az i.e. 1. századi kínai krónikák is említik azzal, hogy Közép-Ázsiában csodálatos, „vért verejtékező mennyei lovakat” tenyésztenek. Kitartó, kemény, nagyon gyors ló. A zord ázsiai körülmények között alakult ki kivételes teljesítőképessége. Igazi türkménfajta, egyenes leszármazottja az egykori türk lónak, akinek története közel 3000 éves múltra tekint vissza. Az Aşgabat-Moszkvai 4300 kilométeres távlovaglás tette világhírűvé a fajtát. A kínaiak egész hadjáratokat indítottak sikertelenül ezeknek a „mennyei” lovaknak a megszerzéséért.
A Cseppentő család az akhal tekék tenyésztésében mindig is a használati lovat kereste ellenben a show akhalokkal. Gondosan megválasztott egyedek maradtak a tenyésztésbe melybe nem a mennyiség, hanem a minőség volt, amire törekedtek. A 75 fős lóállományban a tisztavérű mag mellett a magas vérségű akhalok szerepelnek, akikkel a turisztika mellett versenyeken is eredményesen szerepelnek kiváltképp a három napos military szakágban.
12.00-13.00: Ebéd a Jurtaszálláson
14.00-16.00: Délután árnyékos, hűs erdei túrán folytatjuk utunkat egészen addig, amíg el nem érjük Ópusztaszer egyik látványosságát a Hét Vezér Nyilát megformáló monumentális emlékművet. A legendák szerint, ahol a 7 magyar törzsfő nyila először földet ért. A túra során madár és vadvilágában gazdag utakon élvezhetjük a természet nyugalmát. Ölyvek, hollók, őzek, nyulak és szarvasok élőhelyén.
Transzfer autóval érkezünk a közeli vendégházba vissza.
Vacsora: 18-19 óra között.
Péntek: Szarvasűzés
„Egy nap, amikor a múltunk legendája életre kel, és a lovasok ismét meghódítják a végtelen rónát.”
7.00-8.30: szabadszedéses reggeli. Transzfer autóval a közeli vendégházból a lovakhoz.
9.00-11.00: Indulás a környékbeli mezők és erdők felé egy könnyed portyázásra. A lovasok itt már a szabad vágták és a természet közelsége élményét tapasztalhatják meg. A szarvas útjainak felfedezése mely során a csapat a vad üldözéshez szükséges taktikát is megbeszéli, terepet feltérképezi.
11:00-12.00: A lovascsapat egységbe kovácsolása. A csapat huszáros karüsszel gyakorlatokkal készül fel a szarvas becserkészésére. Az összhang, a ritmus és a csapatmunka kerül középpontba. Izgalmas, de nem veszélyes vágtagyakorlatok – csapatban.
12:00–13:30: Ebéd a jurtaszálláson. A lovasok a jurták árnyékában pihenhetnek meg, ahol a Cseppentő család szabadon, legelőn tartott marháiból készült húsételek és frissítő italok várják őket. Ezt követően rövid pihenő.
13:30: Újra lóra! A délutáni napfényben már érezhető a várakozás izgalma, a lovascsapat fürkészően figyeli az erdőket és mezőket ahol bármikor áthaladhat a csodaszarvas. A lovasok játékos, kalandos „szarvasűzésen” vesznek részt: a cél a csodaszarvas elfogása, a természet és a hagyomány tisztelete mellett, a lovas ügyesség és csapatmunka megmutatása.
16:00: Ünnepélyes visszatérés. A sikeres szarvasűzők diadalmenetben térnek vissza a lovardához. Ezután a program zárása. Közös fotózási lehetőség a lovakkal.
Transzfer autóval érkezünk a közeli vendégházba vissza.
Vacsora: 18-19 óra között.
Szombat: Lovaglás a pusztai Kunhalmokhoz
7.00-8.30: szabadszedéses reggeli. Transzfer autóval a közeli vendégházból a lovakhoz.
9.00-12.00: Indulás a Kunhalmokhoz. Ezek a kurgánok (dombok) húzódnak a Kárpát-medencétől Mongóliáig. Ezek alá a halmok alá temetkeztek a sztyeppe népei több, mint 2000 éven át. Párhuzam vonható a piramisokkal, és ha nem is oly monumentálisak, Eurázsia hatalmas térségein volt hosszú időn át elterjedt. Mai világunkban egyre kevesebb helyen látni ezt a tájat: a sztyeppe világának tájelemeit. Az Alföldön megvizsgált több, mint 1600 csak töredéke az összes halomnak. A kunhalmok felkutatása során, lovaglás az alföldi pusztán.
12.00-13.00: A piknikebéd a kunhalomnál zajlik.
14.00-16.00: Az erdők mellett tágas rétekkel is találkozunk melyek, kitűnőek hosszú vágtákra. Utunk során megelevenedik az Alföld pásztor-kultúrája.
Hazalovaglás után a vacsora: 18-19 óra között. Transzfer autóval érkezünk a közeli vendégházba vissza.
Vasárnap: Reggeli 7.00-8.30: Ezt követően búcsúzás és távozás. (transzfer)
IDŐPONT:
2026-ban NEM INDUL ez a túránk!
,,Elvinni egy kulacs vizet a Tiszából a Dunába„
A Tisza árterének vidékéről, a kiskunsági homokdűnés tájakon át, a solti síkság szikes pusztáin keresztül a Dunáig. Ez a nagy távok lovaglásának a túrája.
Európa legnagyobb vízgyűjtő folyamának legnagyobb mellékfolyója, a Tisza több, mint 200 km hosszú.
Egyik barátunk, aki velünk lovagolt ennek a túrának a végén mondta: „Azt gondolnánk, hogy ismerjük az országunkat és most, hogy átlovagoltuk a Kiskunságot kell ráébredni, hogy az autók ablakából keveset látunk az egészből.”
Gyalog nem lehet megtenni ekkora utat, a ló visz el azokra a helyekre, amelyek a vidék ősi arcát mutatják: a természetből azt, amiről azt gondoltuk, hogy már nem létezik.
A homok, a puszták, a nagy távolságok, ez a táj illik a leginkább a lófajtához, amelyet tenyésztünk: Az Akhal Teke a „honfoglalás lova”, amely híres különleges kényelméről. A titokzatos kelet világának ősi kincse? A 2010-es, első Duna-Tisza túra, bebizonyította, hogy igazak a róluk szóló legendák.
Nem csak a lovak, de a nyergek is különlegesek: Saját készítésű magyar stílusú nyergek, korszerűsítve a mai lovaglástechnikai igényekhez és lovakhoz. Különlegesen biztonságos és kényelmes, nagyon beváltak az elmúlt évek túrái során…
A túrához mindenképpen szükséges, hogy a könnyített jármódok és testhelyzetek stabilan meglegyenek a lovasnak (könnyű ügetés, könnyített vágta, folyamatos könnyítés). Napi távolságok a túra során: 30-40 km közöttiek.
NAPI PROGRAM
1. nap: szombat: Érkezés/transzfer
Reptér: Budapest Liszt Ferenc Repülőtérről transzfer Ópusztaszerre.
Elhelyezkedés a Jurtaszálláson, az első nap szálláshelyén, ismerkedés az Akhal Ménessel.
Vacsora: 18-19 óra között.
2. nap: vasárnap: Lovaglás a Tiszához
Reggeli 8 órakor.
Indulás 9-kor, majd 3-4 órás lovaglás után piknikebéd, ez után lovaglás az úticélig.
Utunk során a Tisza hajdani árterének gazdag növény-és állatvilága vesz bennünket körül. A hullámtéri galériaerdő buja dzsungel. A Tisza partján alkalmunk nyílik hogy megmerítsük kulacsunkat. Ezt a kulacsot magunkkal vive azt az út végén szimbolikusan a Dunába fogjuk önteni szimbolizálva a vándorló nomád életformát.
12.00-13.00: Ebéd a 100 éves kőrisfa árnyékába
Vacsora: 18-19 óra között.
3. nap: hétfő: Lovaglás Kiskunmajsára
Reggeli 8 órakor.
Indulás 9-kor, majd 3-4 órás lovaglás után piknikebéd, ez után lovaglás az úticélig.
Utunk során a Tisza hajdani árterének gazdag növény-és állatvilága vesz bennünket körül. Távolodva a Tiszától, hatalmas füves legelőkön marha- és bivalygulyákat csodálhatunk meg. Kiskunmajsán este lehetőség nyílik ellátogatni a termálfürdőbe kipihenni a nap fáradalmait.
Szállás: A szállásunk is a fürdő közelében található falusi vendéglátóhelyen lesz?
Vacsora: 19-20 óra között.
4. nap: kedd: Lovaglás Bugacra
Reggeli 8 órakor.
Indulás 9 órakkor ez után lovaglás az ebéd helyszínéig. Homokbuckás, dűnés, futóhomokkal borított, hajdani félsivatagos tájon, borókásokon lovagolunk keresztül.
Bugacon, ahol megelevenedik az Alföld pásztor-kultúrája, szálláshelyünk szomszédságában legel egy ménes, egy magyar szürke gulya, és található itt egy pásztor múzeum is.
Szállás: Szállásadónk magyar szürke tenyésztő és biofarmja van. Meghitt szálláshelyünk közvetlenül a gazdaság mellett található.
Vacsora: 19-20 óra között.
5. nap: szerda: Lovaglás Kiskőrösre
Reggeli 8 órakor.
Indulás 9-kor, majd 3-4 órás lovaglás után piknikebéd, ez után lovaglás az úticélig.
Utunk a turjánoson és a bugaci pusztán vezet keresztül. Délelőtt még a dűnék között haladunk, délután már az Alföld legnagyobb szőlővidékein folytatódik a túra.
Szállás: Szállásunk egy falusi vendégházban lesz.
Vacsora: 19-20 óra között.
6. nap: csütörtök: Lovaglás Bakodpusztára
Reggeli 8 órakor.
Indulás 9-kor, majd 3-4 órás lovaglás után piknikebéd, ez után lovaglás az úticélig.
Átlovagolunk az eurázsiai sztyeppe legnyugatibb sávján, a Dunával párhuzamos Solti-síkságon.
A homokos-szikes puszták, melyeken keresztül haladunk az ősi sztyeppékhez hasonlatosak és egy monumentális panoráma képét adják.
Szállás: Szállásadóink kedves csikós barátaink, akik nagy szeretettel szoktak vendégül látni bennünket. Hitelesen őrzik az ősi csikós/gulyás hagyományokat, melyekbe bepillantást nyerünk általuk.
Vacsora: 19-20 óra között.
7. nap: péntek: Lovaglás a Duna partra
Reggeli 8 órakor. Indulás 9-kor, majd 3-4 órás lovaglás után piknikebéd, ez után lovaglás az úticélig.
A Dunához érve a túlpart löszfalai látszanak a dimbes-dombos Dunántúlon. Ez volt a határ a lovasnomádok és a hajdani európai birodalmak között. Két kultúra, aminek határán 1000 éve a magyaroknak sikerült átkelni és honosodni…
Szállás: Magán szálláshely a Duna közelében.
Vacsora: 19-20 óra között.
8. nap: szombat: távozás
Fáradtság, levertség, depresszió 😀
transzfer – repülőtér
Szeretettel visszavárunk máskor is!
Érdeklődni: cseppentoopuszta@gmail.com
