Blog

Izgalmas, múltidéző lovas kalandra invitál az Ópusztaszeri Akhal Teke Ménes. Gyakorlott lovas vagy és szereted a felejthetetlen élményeket?

Mutass utat a jámbor szürkéknek március 15-én az ópusztaszeri puszta csodálatos tavaszi táján.

• Időpontok: 2016. március 15.
  2016. március 12. (betelt), március 19. (betelt), március 27. (betelt), április 2! (még van hely)

• Helyszín: 6767 Ópusztaszer, Major 102.

Programok:

• Indulás 10 órakor, az Ópusztaszeri Akhal Ménes központi legelőjéről.

• Átlovaglás a marhák téli etetőhelyére.

• Rövid pihenő és ebéd. (Ami az alkalomhoz illően szürkemarha húsból készült étel lesz.)

• Marhák felkutatása, összeterelése és áthajtása a nyári legelőre.

• Ezután hazalovaglás következik, majd a “veszteségekkel” való elszámolás.

• A program időtartama kb. 5-6 óra.

Marhaterelés alkalmak:

• 2016. március 12. (szombat) – betelt

• 2016. március 15. (kedd) -betelt!

• 2016. március 19. (szombat) – betelt

• 2016. március 27. (vasárnap) – betelt

• 2016.április 2.  (szombat) – Még van üres hely!

Vegyél részt az Ópusztaszeri Akhal Ménes őszi marha behajtásán.

Ősszel, amikor elkezdenek sárgulni a levelek, Ópusztaszeren a honfoglalás emlékhelyén a Cseppentő család 80-90 darab magyar szürke fajtájú fiatal bikát, tehenet és üszőt terel át a téli legelőről a nyári etetőhelyre.Ezek az események olyan epizódok átélését teszik lehetővé a mai világban, amelyek összekapcsolnak bennünket a régmúlt időkkel, amikor az állattartó népek még lovon ülve, ,,pásztorolva” őrizték-mozgatták jószágaikat.Ezek a pillanatok a Cseppentő családot is megérintették, akik rendszeresen részesülnek ebből az élményből, és arra gondoltak, azok számára akik hozzájuk képest kívülállók, ez még izgalmasabb élmény lehet.Ezt az izgalmat szeretnék megosztani azokkal, akik eddig csak a képernyőn keresztül csodálhattak hasonló eseményeket.

Fontos információk, jelentkezés:

• Program ára: 15.000 Ft

• Minimális létszám: 5 fő

• Jelentkezni lehet:
  – E-mailben: cseppentoopuszta@gmail.com
  – Telefonon: +36-30/371-8732

Minden érdeklődő, bevállalós lovast szeretettel vár az Ópusztaszeri Akhal Teke Ménes.

Időpontok

Március 15. 10:00 16:30
Március 12. 10:00 16:30

Helyszín:

Ópusztaszeri Akhal Teke Ménes

Magyarország (Csongrád megye)
6767 Ópusztaszer, Major 102.

Lóháton a székely szent hegyre

Már több mint 300 kilométert tettek meg lóháton Erdélyben az Együtt Határok Nélkül Szent Imre Millenniumi Emléktúra résztvevői: a lovasok augusztus elsején kezdték meg az egy hónapon át tartó túrájukat.

A rendezvénnyel államalapító Szent István királyunk fiának, az ezer évvel ezelőtt született Szent Imre hercegnek állítunk emléket – tudtuk meg Csontos János országgyűlési képviselőtől, a túra szervezőjétől. – A túra egy ötnapos kiképzéssel kezdődött, amelynek Szentegyháza adott otthont, és az ottani huszárbandérium vendégszeretetét élveztük.

Ez idő alatt megkoszorúztuk a csíkszeredai Petőfi -szobrot, és a székelyek szent hegyére, az 1801 méter magas Madarasi Hargitára is felmentünk lovainkkal. Az összesen több mint 500 kilométeres túra során több, a herceg nevét viselő települést meglátogatunk.

Az utolsó napon
Imre herceg a legenda szerint Hegyközszentimrén vesztette életét: 1031. szeptember 2-án egy vadkan áldozata lett. Ezen a szent helyen fejeződik be az emléktúra szeptember 1-én.

Az egész napos program során a püspökladányi idős Csenki Imre Vegyeskar is fellép, este pedig a Kabai Nyári Színház tagjainak előadásában csendülnek fel az István, a király című rockopera jól ismert dallamai. Az előadás előtt Szörényi Levente ünnepi koncertjével és köszöntőjével várják az érdeklődőket.

A csapat állandó részvevői a Debreceni 2. Honvéd Huszérezred lovasai, a szentjobbi Huszár Hagyományőrző Egyesület tagjai, álmosdi, ópusztaszeri, hortobágyi, nádudvari, püspökladányi és berettyóújfalui hagyományőrzők. Utunk során a helyi huszárbandériumok is csatlakoznak hozzánk, így létszámunk többször is meghaladta a 60 főt.

Huszárbál Szentjobbon

A túra ünnepélyes indulása augusztus hatodikán volt Csíkszentimre-Büdösfürdőn, ahol többek között a Magyar Parlament alelnöke, Lezsák Sándor indította el a csapatot – vette át a szót a hortobágyi Szabó Gábor, a túra résztvevője. – Utunk során ünnepségen vettünk részt Zetelakán, Farkaslakán megkoszorúztuk Tamási Áron sírhelyét, majd Korondon és Parajdon is tiszteletünket tettük.

A Sóvidék legnagyobb településén, Szovátán a helyi huszárok zászlóavató ünnepségén vettünk részt, majd Sóvárad, Nyárádszentimre, Marossárpatak, Mezőpanit, Kolozs, Tordaszentlászló és Kalotaszentkirály érintésével jutottunk el a Szilágyságba – tudatta velünk Csoma Sándor, a Nádudvar Turizmusáért Egyesület elnöke, a túra résztvevője. – Augusztus végén érkezünk Szentjobb településre, ahol 31-én egész napos programmal és huszárbállal várjuk az érdeklődőket a határ mindkét oldaláról az I. Partiumi Huszártalálkozó keretén belül.

A túra résztvevői

Adorján Csaba (Álmosd), Adorján Rita (Álmosd), Antal József (Debrecen), Borbély Gyula (Szentjobb), Cseppentő Attila (Ópusztaszer), Cseppentő Réka (Ópusztaszer), Cseppentő Regő (Ópusztaszer), Csoma Sándor (Nádudvar), Csontos Izabella (Debrecen), Csontos János (Debrecen), Ifj. Kiss István (Szentjobb), Kiss István (Szentjobb), Kárai Sándor (Püspökladány), Kovács János (Nádudvar), Szabó Gábor (Hortobágy), Szabó István (Berettyóújfalu), Kohelka István (Szentjobb), Kalmár András (Szentjobb), Zatykó István (Szentjobb), Zatykó Jácint (Szentjobb), Zatykó Mátyás (Szentjobb), Bujdosó Zoltán (Konyár), Vitéz Szoboszlai Endre (Debrecen), Ármos Zoltán (Álmosd), Gombos Ferenc (Berettyóújfalu), Lendvai Csaba (Sárrétudvari), Polgár Imre (Nádudvar), Kiss Tamás (Püspökladány), Sós Andrea (Püspökladány).

• 

• 

• 

• 

• 

• 

• 

Forrás: Hajdú Online 2007-08-22

• 

• 

Az Ópusztaszeri Akhal Teke Ménes célul tűzte ki ennek a fajtának a megismertetését, elsősorban tudatosítani, hogy közünk van ennek a nemes, ősi lónak a történetéhez, illetve a lónak a történelmünkhöz.

Hagyományőrzés és lovasbemutatók

Megrendelhető lovasbemutató ügyében érdeklődni a csat1996@gmail.com címen lehet.

Nekünk tulajdonképpen ez a fő tevékenységünk. Megjelenik a tenyésztésünkben, nyereggyártásunkban, szolgáltatásainkban és sok éve különböző formában produkált lovasbemutatóinkban is. 1985-ben ezért költöztünk Ópusztaszerre, 1995-ben ezért kezdtük el a lovasbemutatókat. Utólag visszatekintve azt mondhatjuk, műfajt kellett teremtenünk. Ezt úgy kell érteni, mit csináljunk a ló hátán, hogy illusztráljuk a kort.

1996-tól folyamatosan, sok éven át, sok száz bemutatóval az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén, valamint szerte az országban, még a határon kívül is tettük, ami tőlünk telt. Ma már dicséretes módon, oly sokan teszik, hogy úgy gondoljuk eljött az ideje a specializálódásnak.

A mi feladatunk ennek a fajtának a megismertetése, elsősorban tudatosítani, hogy közünk van ennek a nemes, ősi lónak a történetéhez, illetve a lónak a történelmünkhöz.

http://lovarda.lovasok.hu/opusztaszeri-akhal-teke-menes/hirek/524

A szegedi Dóm téren a Szabadtéri Játékok során rendszeresen találkozhatnak a nézők lovakkal. A korhű megjelenés vagy éppen a megdöbbentő látvány a rendezők álma ilyenkor. A lovakat és lovasokat Cseppentő Attila, az ópusztaszeri Akhal Ménes vezetője biztosítja az előadásokra. Ennek jártunk utána, hiszen nem mindennapi látvány egy ló a színpadon; több ló együtt pedig még érdekesebb!

Lovasok.hu: Hogyan kezdődött a színpadi szereplés a lovakkal?

Cseppentő Attila: Egy kaja-kenu VB kapcsán rendezett gálán jegyzett minket a Színház, amikor három betyár vágtában elrabolta a népi táncos menyecskéket a műsor keretében. Egyébként ekkor már lovas show-kat készítettünk, ahol főleg Honfoglalás kori vagy katonai harcjelenetekben bizonyítottuk a speciális képességeket.

Lovasok.hu: Mi volt a legmeghatározóbb előadás eddig?

Cseppentő Attila: Szerepeltünk az Evita-ban, ahol négy argentin lovasrendőrre volt szükség. Ők egy 50 fős tüntető statisztériának vágtáztak neki, akik közben petárdákat durrogtattak. Körbe kellett keríteni őket, és tulajdonképpen „kardélre hányni”, persze anélkül, hogy bárki is megsérülne. Majd utána hátulról jött egy katonai dzsip és egy oldalkocsis motor, akik gépfegyverrel „lőni” kezdtek a lovak mögött. A lovaknak ezt is tűrni kellett.

Lovasok.hu: Volt egy igazán veszélyes jelenet is egy fehér lovon…

Cseppentő Attila: Igen, a Nabucco-ban a főszereplő babilóniai királynak látomása van, miután lánya meghal. Ezt a látomást a rendező úgy szemléltette, hogy a horizonton egy fehér ló hátán a lány fejjel lefelé lógva elvonul. Ehhez egy 15 méter magasra vezető folyosót kellett építeni a lónak, ami csupán 1 méter széles. A folyosón felvezették a lovat, és fent úgy volt megvilágítva, hogy csupán a fehér ló látszott, rajta pedig Réka lányom fehér lepelben, aki a színésznőt helyettesítette ebben a veszélyes produkcióban.

Lovasok.hu: Lovakon kívül más állat is szerepelt az előadásokban?

Cseppentő Attila: Az ember tragédiájában szerepelt például két szürkemarha és egy kecske is. Amikor Ádám azon zsörtölődik, hogy dolgozni kell, akkor a két szürkemarha a színpad közepén volt kikötve, és mellettük rakodta Ádám a szénabálákat. Lucifer monológjakor pedig a kecske ott legyeskedik körülötte, és olyan élénken figyelt az előadáson, mintha lereagálná a monológot, Ádám pedig neki beszélt. Ez olyan jól sikerült, hogy a rendező már mondta, hogy vigyük onnan a kecskét, mert a nézők azt figyelik, nem a monológ szövegét. A Jézus Krisztus Szupersztárban szerepelt szamár és galambok is. A galambokkal volt egy érdekesség, hogy amikor elengedtük őket, egy galamb odaszállt a kereszt tetejére, és ott is maradt egy darabig.

Lovasok.hu: Milyen előadásra készültetek mostanában?

Cseppentő Attila: Most a My Fair Lady című darabban szerepeltek a lovaink. Van benne egy lóverseny-jelenet, egy fogatjelenet és egy lovasrendőr. A lovasrendőrnek van fontosabb szerepe, a szerelmes főszereplő neki beszéli ki a lelkét. A koreográfus Novák Péter, a rendező pedig testvére, Novák Eszter.

Lovasok.hu: Milyen lovakkal szoktatok szerepelni?

Cseppentő Attila: Elsősorban akhal-teke fajtájú lovakkal, mivel Ópusztaszeren ezt tenyésztjük. Ez a fajta is ott sejthető az angol telivér ősei között, ezért például a My Fair Lady lóverseny-jelenetéhez két akhal-teke félvér csikót használunk, valamint egy karcsúbb gidránt.

Lovasok.hu: A nézőkben és olvasóinkban is felmerülhet a kérdés, hogy mégis hogyan kell bánni a lóval, mit kell tanítani neki, gyakorolni vele, hogy ilyen extrém helyzetekben is nyugodt maradjon. Szeretnénk egy kicsit bepillantani a kulisszák mögé…

Cseppentő Attila: Már a földről való idomítás során elébe megyünk az olyan problémáknak, amelyek a különleges körülmények hatására jelentkezhetnek. Az ingerküszöb-emelés így már csikókorban megkezdődik, és egy hosszadalmas munka során válik a ló olyan nyugodttá, hogy a színpadon is maximálisan tudjon teljesíteni. Például a lövések gyakorlását egy vadász ismerősünk végzi, ami nem egyszerű feladat, mert a lovak a hirtelen zajtól jobban megijednek. Az egyenletes hangok, a zene megszokhatók; a szamárnak például a feje mellett szólt a zene a Hair előadások előtt. Az idomítás során úszógumikat, napernyőket rakunk a pályára, vagy zsákokat teszünk a ló hátára, ami suhog, ha vágtázik a ló.

Lovasok.hu: Ezt személyesen is látnia kell mindenkinek. Nagyon szépen köszönöm az interjút!

Bardóczky Veronika
Lovasok.hu