A jurta nem sátor. Az ember által készített lakóhelyeknek, hajlékoknak egyik ősi formája. Kelet-Mongóliától a Dél Orosz sztyeppéig, időlegesen még a Kárpát-medencéig is, az ősi szállástípusok közül a legnagyobb területen terjedt el. Létrejöttét a legeltetéses állattartásnak köszönheti. A kezdetek a nagy létszámú ménesekhez és gulyákhoz kötődnek. Fő jellemzője hogy bontható és telepíthető, tudja követni a legeléssel vándorló állatokat. Napjainkban Belső Ázsiában még létezik.
Mi magyarok hosszabb ideig laktunk jurtákban, mint amennyi idő eltelt a Kárpát –medencei megtelepedésünk óta. Ezért ma ha valaki jurtákban alszik ahol körülötte ménes legel különös élményben lesz része, olyanba amit nagyon régen több mint ezer éve érezhettünk.
Az éjszakában hallatszik a lovak neszezése, amint füvet harapnak, halkan prüszkölnek, az ivarzó kanca röviden nyihog és közben a tetőkarikán át látszik, ahogy lassan elmozdulnak a csillagok…
A jurtákban mécses világít és nincs fürdőszoba. A hideg-meleg vizes fürdőkabinokat külön helyeztük el a jurták közelében.
Van egy nagy közös jurta mondjuk, hogy társalgó. 30-40 ember kényelmesen elfér, középen nagy nyitott tűztér, mellette büfé kocsi. Volt már hogy a pirkadat szakította félbe a ,,társalgást”.
A kazak és mongol jurtákban szőnyegek, heverők, takarók. Hatan férnek el legtöbben, hat jurtában 36-maximum 40 fő.
A lovas túrák és táborok kis létszámúak 8-16 fő, ez eloszlik hat felé, és az összetartozók külön jurtában tudnak aludni.
A szállás ára: 2010-ben 2000 Ft/fő/éj (9 Euro/fő/éj).
 |
 |
 |
 |
 |